HÍREK

Internetadó: semmilyen formában!

Az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete továbbra sem támogatja az internetadó bevezetését

Budapest, 2008. április 23. - A legnagyobb hazai alternatív távközlési vállalatokat tömörítő Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete (ATSzE) továbbra is tiltakozik az Oktatási és Kulturális Minisztérium javaslata ellen, amely szerint valamennyi internet hozzáférési szolgáltatás árbevétele után 0,8 százalék kulturális járulékot kell fizetnie az internetszolgáltatóknak.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által tegnap összehívott egyeztetésen a távközlési piac szereplőinek nem sikerült közös álláspontot kialakítaniuk az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap megjelent képviselőivel. A távközlési cégek számára a kulturális járulék internet-szolgáltatásra való kiterjesztése abban a formában is elfogadhatatlan, ha a befizetett járulék 50 százalékát valamilyen formában a szektor visszakapná - bár ezt a felvetést a benyújtott törvénymódosítási javaslat nem tartalmazza, így megvalósulásához sem áll rendelkezésre semmilyen biztosíték.

"Az internet hozzáférés megadóztatása nehezítené a digitális írástudatlanság felszámolására tett piaci és kormányzati törekvéseket, és hosszú távon az ország versenyképességének csökkenéséhez vezethet" - mondta el Szathmári Géza, az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének elnöke, a GTS-Datanet ügyvezetője. "Az információhoz való hozzájutás ráadásul olyan alkotmányos alapjog, amelyet nem szabadna adminisztratív eszközökkel korlátozni" - tette hozzá.

---------

Megadóztatnák az internetet - Interjú

2008. április 10., TV2 (Tények) - Az internetszolgáltatók tiltakoznak, azt mondják, ilyen egész Európában nincs és a kormány korábbi szándékaival is ellentétes, ráadásul így is kevesen interneteznek, az adó után még kevesebben fognak.

---------

Internetadó vs. szélessávú penetráció?

Az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete tiltakozik az internet hozzáférés szolgáltatást sújtó kulturális járulék bevezetése ellen

Budapest, 2008. április 9. - A legnagyobb hazai alternatív távközlési vállalatokat tömörítő Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete (ATSzE) tiltakozik a Parlament költségvetési bizottsága által áprilisban jóváhagyott, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslata ellen, amely szerint valamennyi internet hozzáférési szolgáltatás árbevétele után 0,8 százalék kulturális járulékot kell fizetnie az internetszolgáltatóknak.

Az ATSzE véleménye szerint a törvényjavaslat éles ellentétben áll az információs társadalom kiszélesítésével kapcsolatos kormányzati erőfeszítésekkel. A kulturális járulék bevezetése az egyesület becslései szerint évi 600 millió forint előre nem tervezett kiadást jelent az internet szolgáltatók számára, amelyet azok kénytelenek továbbhárítani ügyfeleikre. A törvénymódosító javaslat elfogadása így a teljes hazai internet piacon áremelkedést generálhat.

"Magyarországon az elmúlt években jelentősen bővült az internetezők száma, de még mindig komoly a lemaradásunk az Európai Uniós átlagtól. Az Európai Bizottság nemrégiben közzétett jelentése szerint 2007 végén az EU 27 tagállamának átlagában 100 főre 20, míg Magyarországon 14,2 vezetékes szélessávú előfizetés jutott" - mondta el Szathmári Géza, az ATSzE elnöke, a GTS-Datanet ügyvezető igazgatója. "Habár a szélessávú hozzáférés havidíjai az elmúlt öt évben ötödükre csökkentek hazánkban, kutatások szerint az otthoni internetezés terjedésének egyik legfontosabb akadálya még mindig az ár. Az internet szolgáltatásra kivetett kulturális járulék nem támogatja a digitális írástudatlanság felszámolására tett törekvéseket."

"Az internet hozzáférés szolgáltatásra kirótt adó ismeretlen az EU tagországokban, ráadásul ellentétes az uniós célkitűzéssel, ami növekvő internet penetrációt irányoz elő" - tette hozzá Orbán Miklós, az ATSzE társelnöke, a BT Limited Magyarországi Fióktelepének regionális szabályozási igazgatója.

---------

Tisztújítás az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületében

Az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete (ATSzE) közgyűlésén a tagvállalatok megválasztották az egyesület új tisztségviselőit, és meghatározták az egyesület 2008-as munkatervét.

Budapest, 2008. március 5. - A legnagyobb hazai alternatív távközlési vállalatokat tömörítő ATSzE tisztújító közgyűlésén megalakult az egyesület új vezetése. Az ATSZE elnöki tisztségét továbbra is Szathmári Géza, a GTS-Datanet ügyvezetője tölti be, a társelnöki posztra pedig dr. Orbán Miklóst, a BT Limited Magyarországi Fióktelepének regionális szabályozási igazgatóját választották. Az egyesület új alelnökei Horváth Pál, az Actel vezérigazgatója és Pórffy András, az Externet vezérigazgatója.

"Az ATSzE legsürgetőbb feladatként a távközlési piaci versenyt leginkább meghatározó területek, különösen a helyi hurok átengedés, a mobil végződtetési díjakkal kapcsolatos szabályozás, valamint a funkcionális szétválasztás megoldását tűzte ki maga elé" - mondta el Szathmári Géza, az egyesület újraválasztott elnöke. "A nagykereskedelmi költségek csökkentése elősegíti a szélessávú és mobil előfizetők számának növekedését, élénkíti a piaci versenyt, így még jobb minőségű szolgáltatásokat kaphatnak az előfizetők, kedvezőbb áron" - tette hozzá.

"A hazai szabályozásban sokkal több figyelmet kellene fordítani nemzetközi összehasonlításokra és más uniós tagállamok tapasztalataira. Tudjuk, hogy nem elég implementálni a versenyt elősegítő szabályokat, azokat szigorúan végre is kell hajtani. Ezekre kiváló példát nyújthatnak a Magyarországnál fejlettebb és élénkebb hírközlési versennyel büszkélkedő tagállamok" - nyilatkozta dr. Orbán Miklós, a szervezet társelnöke.

Az egyesület a hazai távközlési liberalizáció és a 2003-ban megalkotott Hírközlési Törvény piaci hatásait elemző kiadványt, ún. "Zöld Könyvet" tervez összeállítani, különös tekintettel az alternatív távközlési vállalatok múltbeli és jelenlegi piaci szerepének értékelésére, illetve jövőképének felvázolására. A szervezet emellett külön javaslatot dolgoz ki a következő generációs távközlési hálózatok (NGN) szabályozási kérdéseit illetően is.