ÁLLÁSFOGLALÁSOK

Nyilatkozat

Budapest, 2008. április 23. - A jelen nyilatkozat aláírói szerint a kulturális járulékfizetés rendszerének az internetes hozzáférés-szolgáltatásra, illetve hálózatfejlesztésre történő kiterjesztése (vagyis az úgynevezett "internetadó" bevezetése) elhibázott és az információs társadalom fejlesztésére, illetve a gazdasági versenyképesség javítására irányuló uniós és hazai kormányzati szándékkal alapvetően ellentétes. Az aláíró civil és szakmai szervezetek - a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) ezzel egyező szakmai álláspontjával egyetértve - felkérik az Országgyűlés tagjait, hogy ne támogassák a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló T/5395 számú törvényjavaslatot.

2008 Európában az "e-Befogadás" éve, melynek keretében a piaci szereplők, a civil szervezetek és az állam mindent megtesznek azért, hogy minél több ember éljen és élhessen a számítástechnika és az internet adta lehetőségekkel, javítva ezzel egyéni életminőségét és elhelyezkedési lehetőségeit, illetve a gazdaság versenyképességét. Magyarország ezzel szemben egy olyan internetadó bevezetésére készül, amely minden tekintetben ellentmond ennek a törekvésnek.

• Ma hazánkban a digitális ismeretek tekintetében nagyon rossz a helyzet: csaknem minden második felnőtt állampolgár digitálisan írástudatlan, azaz sem a számítógépet, sem az internetet nem tudja használni. Az internet használata mind a lakosság, mind a vállalkozások esetében mélyen az uniós átlag alatt marad, ahogy az információs társadalmi szolgáltatások igénybe vétele is elmarad még a hazánkkal az unióhoz egy időben csatlakozott országok többségtől is. Az "internetadó" jelen formájában az ország fejlődése, versenyképességének javulása ellen hat.
• Az "internetadó" bevezetése - mértékétől függetlenül - olyan lépés lenne, amely minden meghirdetett hazai és uniós programmal ellentétes. Az Európai Unióban - az EU ajánlásaival összhangban - kivétel nélkül minden tagország támogatja az internet hozzáférések számának emelkedését és az internethasználat - és ezen belül a kormányzati és önkormányzati szolgáltatások használatának - elterjedését. Az "internetadó" bevezetésével Magyarország nemcsak a hazai szolgáltatók és fogyasztók felé küldene negatív üzenetet, hanem az unióban is egyedülálló módon rövid távú bevételek érdekében kockáztatna egy széles körű konszenzuson nyugvó fejlesztéspolitikai célkitűzést.
• Az "internetadó" tervezett mértéke ugyan csak 0,8 százalék, ám kivetési alapja nem a szolgáltatók nyeresége, hanem árbevétele lenne, ami azt jelenti, hogy jelentősen csökkentené működésük eredményességét. Az így kieső forrásokat (számításaink szerint mintegy évi 1,5 milliárd forintot) ezért a szolgáltatók vagy az előfizetőkre volnának kénytelenek áthárítani vagy fejlesztéseiket kényszerülnének visszafogni. Mindkét lehetőség esetén kijelenthető, hogy az "internetadó" egyértelműen ellentétes az információs társadalom fejlődésének céljával. . A jelenlegi javaslat nem csupán az internet kulturális és szórakoztató tartalmainak fogyasztására róna többlet terhet, hanem a kormányzati, önkormányzati szolgáltatások, más köz- és egészségügyi szolgáltatások, vagy az internetes kereskedelem felhasználóira és szolgáltatóira - azaz többek között a kórházakra, orvosokra, teleházakra vagy kisvállalkozásokra - is. Az "internetadó" jelenlegi formájában ellenkezik a kormányzat eddigi akaratával és lépéseivel: az elektronikus közszolgáltatások igénybevételét is költségesebbé tenné.
• Az "internetadó" kivetésével kapcsolatban nem készült a szakmai szervezetek által megismerhető hatástanulmány. Ez nemcsak a józan észnek mond ellent, hanem a hatályos magyar jogszabályoknak is, azon belül a jogalkotásról szóló törvénynek, amely előírja, hogy a jogszabály megalkotása előtt elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat és meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását. Az "internetadó" jelenlegi javaslata úgy született, hogy az információs társadalomra és a digitális írástudásra vonatkozó hatástanulmány nem készült. . Az új adó egyértelműen hátráltatja azokat az állami, piaci és civil kezdeményezéseket, melyek az internethasználat elterjesztését, a digitális írástudatlanság csökkentését célozzák. Az "internetadó" - mértékétől függetlenül - rendkívül rossz üzenetet hordoz egy olyan országban, melynek egyik meghirdetett - és kormányprogramba is foglalt - célja az információs társadalom kiépítése, a digitális írástudás terjesztése.

Tudjuk, hogy ma a kultúra is nehéz helyzetben van Magyarországon. E levél aláírói eddig is sokat tettek a magyar kultúráért, és a jövőben is tenni kívánnak érte. Az "internetadó" jelen formájában ugyanakkor - amellett, hogy növeli az Oktatási és Kulturális Minisztérium és így a Nemzeti Kulturális Alap forrásait - meggyőződésünk szerint ennél sokkal nagyobb károkat okoz Magyarországnak.

E levél aláírói ezúton is kinyilvánítják egyértelmű szándékukat, hogy tárgyalásokat folytassanak az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap képviselőivel a kulturális járulék alap jövőbeni szélesítéséről, hogy mind a piaci szereplők, mind a szakmai szervezetek, mind az Oktatási és Kulturális Minisztérium számára elfogadható kompromisszumban állapodhassanak meg. Ehhez azonban feltétlenül szükségesnek tartják a jelenlegi - a szakmai és civil szervezetek, és a piaci szereplők által is elhibázottnak tartott - "internetadó" javaslat visszavonását.

Menyhárt Zsolt - Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete
Pintér Róbert dr. - BME InformációsTársadalom- és Trendkutató Központ
Mayer Erika dr. - Infomediator Információs Társadalmi Felhasználóvédelmi Iroda
Keresztesi János, Gögge Péter - Informatikai Vállalkozások Szövetsége
Dombi Gábor - Inforum
Martos Balázs - Internet Szolgáltatók Tanácsa
Mlinarics József - Magyar Tartalomipari Szövetség
Pintér Róbert - Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete
Szenes Gábor - Netrekész Közhasznú Kft.